MICHAEL JORDAN

Az 1980-as �vekben �j csillag t�nt f�l az amerikai profi kos�rlabdasz�vets�g, az NBA bajnoks�g�ban. T�nem�nyes k�pess�geivel Michael Jordan nemcsak a n�z�ket k�pr�ztatta el, hanem ahhoz is hozz�j�rult, hogy ez az Amerik�ban sz�letett sport�g mind n�pszer�bb legyen.

A kos�rlabd�z�kr�l mindig a k�tm�teres termet jut el�sz�r az esz�nkbe, pedig a gyorsas�g, az ugr�izmok robban�konys�ga �s a taktikai �rz�k ebben a sportban m�g a magass�gn�l is fontosabb. A felsorolt adotts�gokban Michael Jordan nem sz�k�lk�d�tt. Term�szet adta magas termete kiv�teles gyorsas�ggal �s �gyess�ggel p�rosult, j�t�kintelligenci�ja is par�d�s volt. K�pes volt a j�t�k hev�ben megfontoltan d�nteni, �ttekinteni az eg�sz j�t�kteret, �gyesen man�verezni, �gyszeml�lni az ellenfeleket �s a csapatt�rsakat, ahogy a sakknagymester a figur�kat a t�bl�n, �s �gy f�lrevezetni az ellefelet, hogy k�zben csapatt�rsai meg�rts�k a sz�nd�k�t. Aff�le Jolly Joker volt a kos�rlabdap�ly�n: �ppoly j�l �llta �tj�t a t�mad�soknak, zil�lta sz�t az ellenf�l strat�gi�j�t, mint ahogy kos�rra t�rt. Er�nyei k�zz� tartozott m�g a s�lypontja f�l�tti �szt�n�s kontroll, a velesz�letett �rz�k saj�t test�nek mechanik�ja ir�nt, amely ahhoz kellet, hogy amikor a kos�rra dob, min�l hosszabb ideig maradhasson a leveg�ben. Ugyanarr�l a k�pess�gr�l van sz�, mint amelyre a futballcsat�rnak van sz�ks�ge ahhoz, hogy a v�d�k gy�r�j�b�l kiemelkedve a labd�ba fejeljen. A neh�zs�gi er�t term�szetesen nem gy�zheti le, de az ugr�s pontos id�z�t�s�vel �s olyan testtart�ssal, hogy a s�lypont �s a tests�ly ne cs�kkentse, hanem n�velje az ugr�s lend�let�t, az olyan kiv�l� kosaras, mint Michael Jordan, a kell� pillanatban szinte meg�ll a leveg�ben. E kiemelked� k�pess�g�t m�g a NASA �rkutat�i is tanulm�nyozt�k. 
  

Michael Jordan �letrajza r�viden

Michael Jordan 1963-ban sz�letett New York Brooklyn negyed�ben,
�s 1982-ben fedezt�k f�l, amikor az amerikai egyetemi kos�rlabda-
bajnoks�gbanaz �szak-carolinai Egyetem sz�neiben j�tszott. A Chicago
Bulls 1984-ben szerz�dtette.Jordan �gy tudta id�z�teni felugr�sait, hogy
a kell� pillanatban szinte meg�llt a leveg�ben - ez�rt kapta az ''Air Jordan''
nevet, �s ez�rt is lehettek 1991-1993 k�z�tt zsin�rban h�romszor bajnokok
a chicagoi ''bik�k''. Jordan 1993-ban a kos�rlabd�t�l a baseballhoz p�rtolt
�t, �s bebizony�totta, hogy ebben a sport�gban is kiemelked� teljes�m�nyre
k�pes. 1995-ben a Chicago Bulls visszacs�b�totta az NBA-be. 
  

�rdekess�gek

Az NBA bajnoks�g r�j�ts�nak1987. �prilis 30-i m�rk�z�s�n Michael Jordan chicagoi sz�nekben a Boston ellen 63 pontot szerzett.Egyetlen m�rk�z�sen m�g senki nem �rt el ilyen fantasztikus eredm�nyt.
Az NBA legjobb pontszerz�inek �r�kranglist�j�n Jordan a harmadik helyet foglalja el Kareem Abdul-Jabbar �s Jerry West m�g�tt. 1987-t�l 1993-ig - 7 �ven �t - minden �vben Jordan volt az NBA legjobb pontszerz�je. Ehhez hasonl� teljes�tm�nyre csak Wilt Chamberlain volt k�pes az 1960-as �vekben. Ebben a h�t �vben, valamint 1985-ben Jordan id�nyenk�nt t�bb mint 2000 pontot szerzett. E tekintetben csak Abdul-Jabbar m�lta fel�l. Jordant t�rsai 1988-ban, 1991-ben �s 1992-ben v�lasztott�k a ''leg�rt�kesebb j�t�kosnak''. 
     

A tehets�g �p�t�k�vei

Ennek a k�pess�gnek az alapja az �sszeh�z�d� izomrostok kiv�teles fejletts�ge - a gyors jel�tvitel a k�zponti idegrendszert�l az izmokhoz, amelyet az �rintett izmok gyors �s hat�rozott �sszeh�z�d�sa, majd elernyed�se k�vet. Ugyanerre a testi adotts�gra van sz�ks�g�k a r�vidt�vfut�knak is - ellent�tben a hossz�t�vfut�knak s kiv�ltk�pp a maratoni fut�kkal, akiket a tart�s �sszeh�z�d�sra k�pes izomrostok seg�tenek.
A kosarasok, p�ld�ul Jordan sz�m�ra - ak�rcsak a rajtg�pr�l startol� sprinter sz�m�ra - a siker alapvet� felt�tele az idegrendszer parancsainak azonnali tov�bb�t�sa �s az, hogy ezekre a parancsokra az izomrostok hirtelen, er�teljes �sszeh�z�d�ssal reag�ljanak. Mindamellett az izmoknak nem szabad elzs�rosodniuk: fontosabb a hat�kony izomm�k�d�s, mint a lass�s�g �r�n nyert �ll�k�pess�g. 
       

Michael Jordanr�l egy kis z�r�sz�veg

Michael Jordant eddig senki nem m�lta fel�l a sport�g t�rt�net�ben. Velesz�letett tehets�ge, valamint gyakorlat �s taktikai �rz�ke j�volt�b�l hi�nytalanul b�rtok�ban volt a j�t�khoz sz�ks�ges izomzati �s testalkatbeli adotts�goknak, a kell� hajl�konys�gnak �s strat�giai �rz�knek. A sport�g t�rt�net�ben kevesen szereztek t�bb pontot, mint �, s aki ezen a t�ren net�n fel�lm�lta, az csakis a pontszerz�sben jeleskedett. Jordan viszont �ppoly sok, saj�t csapata kosar�ra dobott labd�t v�dett ki, mint amilyen sokat az ellenf�lnek dobott. Jordan 1999-ben visszavonult, �m 2001-ben elhat�rozta, hogy ism�t akt�v j�t�kos lesz, ez�ttal a Washington Wizzardban.